ffc unione 001

A Ferencvárosi FC-ből a Hegyvidék SE-be igazolt Scheffer Bence, aki 2008 óta volt a zöld-fehérek játékosa. Évekig volt az FFC egyik legjobbja, küzdeni tudása és győzni akarása sokszor a BLSZ I. osztály legjobbjai közé is emelte.
Nyolc év után abból a klubból igazol el, ami az élete részét jelentette, adódott a kérdés: miért?


-Nem szeretnék mélyen belemenni ebbe – kezdte Scheffer Bence. - Igazából annyi történt, hogy az előző szezon alatt kirobbant egy olyan belső ügy, amelyre a Fradi tábor számomra nem megfelelően reagált, sőt leforrázva éreztem magam, amikor még sokan engem vontak kérdőre látva a színtiszta igazságot és tudva azt, hogy rólam milyen hazugságokat, féligazságokat terjesztettek.
Nyíltan szinte senki nem állt ki mellettem, ekkor eldöntöttem, hogy elég volt ebből a közegből, a Ferencváros iránti szeretetem ugyanúgy megmaradt, de ezeket az embereket leválasztom végleg az életemből. Bár az FFC az induláshoz képest jócskán kicserélődött, felhígult, de számomra mindig is egyet jelentett a Ferencváros táborának futballcsapatával, ezért az FFC-t is érintette a döntésem.

Ezt a döntést volt a legnehezebb meghozni egyébként, főleg annak tudatában, hogy nagyon sok szép emléket adott ez a klub, nagyon sok jó embert, edzőt is megismertem és már nagyon magaménak is éreztem. Tavaly az ügy kirobbanásakor kértem egy kis gondolkodási időt a csapattársaktól, majd akkor egyik pillanatról a másikra le is léptem. Ahogy telt az idő, nem azt éreztem, hogy hiányzik a visszatérés, hanem azt, hogy amiért én tettem a dolgom itt, azért már nem fogom tudni tovább csinálni.
Próbáltam függetleníteni az FFC-t az érzéseimtől, a Fradi tábortól, de egyszerűen nem ment. Aztán nyáron telefonáltam egyet Hobonak (a Hegyvidék SE vezetőedzője), hogy mit szólna, ha lejárogatnék hozzájuk. Ő örömmel fogadott. Bár más elfoglaltságaim miatt heti 3 edzést nem tudok vállalni, és még bennem sem alakult ki végképp, hogy mennyit akarok áldozni a továbbiakban a futballra, de igyekszem majd.

 

- Miért pont a Hegyvidékbe mentél?


Gyakran volt alkalmam új csapatom ellen játszani, és abszolút szimpatikus társaságnak ismertem meg a Hegyvidéket. Hoboval néha koncerteken is összefutottunk, anno pedig behívott a Budapest válogatottba is, ahol volt szerencsém jobban megismerni. Ezek szóltak amellett, hogy őt hívjam fel.

 

- Milyen kihívást jelent számodra az új lehetőség?
Az első gondolatom az FFC-től való biztos távozásom után az volt, hogy pár régi csapattársamat követem, akik elkerültek az FFC-től és most a BLSZ3-ban fociznak, de aztán végül arra jutottam, hogy nagyobb kihívást szeretnék még, és ennek fényében döntöttem így. Mindig azokat a futballistákat becsültem igazán, akik nem jönnek-mennek, hanem hűségesek a csapathoz, én is ezt terveztem, nem nagyon akartam más klubban focizni, mint az FFC-ben. Az élet és az érzéseim közbe szóltak, viszont ezután sem tervezem a továbbiakban a vándormadár szerepét magamra ölteni, ameddig jól esik addig elfocizok itt.

 

- Az FFC elleni meccset milyen érzésekkel várod?


- Az kikötés volt a részemről, hogy nem lépek pályára soha az FFC ellen. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak ezért az ott töltött 8 évért, rengeteg élmény ért, és kívánok volt csapatomnak nagyon sok sikert a továbbiakban is.

ffc unione 001

A Ferencvárosi FC-ből a Hegyvidék SE-be igazolt Scheffer Bence, aki 2008 óta volt a zöld-fehérek játékosa. Évekig volt az FFC egyik legjobbja, küzdeni tudása és győzni akarása sokszor a BLSZ I. osztály legjobbjai közé is emelte.
Nyolc év után abból a klubból igazol el, ami az élete részét jelentette, adódott a kérdés: miért?


-Nem szeretnék mélyen belemenni ebbe – kezdte Scheffer Bence. - Igazából annyi történt, hogy az előző szezon alatt kirobbant egy olyan belső ügy, amelyre a Fradi tábor számomra nem megfelelően reagált, sőt leforrázva éreztem magam, amikor még sokan engem vontak kérdőre látva a színtiszta igazságot és tudva azt, hogy rólam milyen hazugságokat, féligazságokat terjesztettek.
Nyíltan szinte senki nem állt ki mellettem, ekkor eldöntöttem, hogy elég volt ebből a közegből, a Ferencváros iránti szeretetem ugyanúgy megmaradt, de ezeket az embereket leválasztom végleg az életemből. Bár az FFC az induláshoz képest jócskán kicserélődött, felhígult, de számomra mindig is egyet jelentett a Ferencváros táborának futballcsapatával, ezért az FFC-t is érintette a döntésem.

Ezt a döntést volt a legnehezebb meghozni egyébként, főleg annak tudatában, hogy nagyon sok szép emléket adott ez a klub, nagyon sok jó embert, edzőt is megismertem és már nagyon magaménak is éreztem. Tavaly az ügy kirobbanásakor kértem egy kis gondolkodási időt a csapattársaktól, majd akkor egyik pillanatról a másikra le is léptem. Ahogy telt az idő, nem azt éreztem, hogy hiányzik a visszatérés, hanem azt, hogy amiért én tettem a dolgom itt, azért már nem fogom tudni tovább csinálni.
Próbáltam függetleníteni az FFC-t az érzéseimtől, a Fradi tábortól, de egyszerűen nem ment. Aztán nyáron telefonáltam egyet Hobonak (a Hegyvidék SE vezetőedzője), hogy mit szólna, ha lejárogatnék hozzájuk. Ő örömmel fogadott. Bár más elfoglaltságaim miatt heti 3 edzést nem tudok vállalni, és még bennem sem alakult ki végképp, hogy mennyit akarok áldozni a továbbiakban a futballra, de igyekszem majd.

 

- Miért pont a Hegyvidékbe mentél?


Gyakran volt alkalmam új csapatom ellen játszani, és abszolút szimpatikus társaságnak ismertem meg a Hegyvidéket. Hoboval néha koncerteken is összefutottunk, anno pedig behívott a Budapest válogatottba is, ahol volt szerencsém jobban megismerni. Ezek szóltak amellett, hogy őt hívjam fel.

 

- Milyen kihívást jelent számodra az új lehetőség?
Az első gondolatom az FFC-től való biztos távozásom után az volt, hogy pár régi csapattársamat követem, akik elkerültek az FFC-től és most a BLSZ3-ban fociznak, de aztán végül arra jutottam, hogy nagyobb kihívást szeretnék még, és ennek fényében döntöttem így. Mindig azokat a futballistákat becsültem igazán, akik nem jönnek-mennek, hanem hűségesek a csapathoz, én is ezt terveztem, nem nagyon akartam más klubban focizni, mint az FFC-ben. Az élet és az érzéseim közbe szóltak, viszont ezután sem tervezem a továbbiakban a vándormadár szerepét magamra ölteni, ameddig jól esik addig elfocizok itt.

 

- Az FFC elleni meccset milyen érzésekkel várod?


- Az kikötés volt a részemről, hogy nem lépek pályára soha az FFC ellen. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak ezért az ott töltött 8 évért, rengeteg élmény ért, és kívánok volt csapatomnak nagyon sok sikert a továbbiakban is.

Ez az oldal a jobb böngészési élmény elérése érdekében cookie-kat (süti) használ. Az oldal további böngészésével, illetve az "Elfogad" gomb megnyomásával hozzájárul a cookie-k használatához.