A budapesti amatőr futball jelene és jövője /III. rész/

Írta: Pestifoci.hu

 

szabadkikoto-se-beac-2012-10-28-04

„A budapesti amatőr futball jelene és jövője” címen beszélgetésre hívtunk öt az amatőr labdarúgásban dolgozó vezetőedzőt, Boldizsár Imrét (CSMTE), Öhler Lászlót (Budatétény SE), Bajzik Józsefet, más néven Hobót (Hegyvidék SE), Maráczi Jánost (1908 SZAC KSE) és Galántai Zsoltot (KISE).

A beszélgetésnek formát is öntöttünk, mind az öten feltehettek egy kérdést, amelyet egymás meghallgatása után válaszoltak meg.

Az elhangzottakat kérdésenként 5 részletben tesszük közzé, ebben a részben a meghívott edzők Bajzik József 'Hobo', a Hegyvidék SE vezetőedzőjének kérdésére válaszoltak.

 

Mennyit fog profitálni a 3 kötelező utánpótláscsapatból Budapest futballja a jövőben?



 

Öhler László: - A 3 utánpótláscsapat kötelezővé tételével én egyetértenék, hiszen a negyedosztály már elviekben előszobája az NB3-nak. Itt már olyan egyesületek kellenének, melyeknek kell, hogy legyen ennyi csapata, ahol ezt meg tudják oldani. Hiszen az egyesület az nem egy csapatról szól, egy egyesülethez gyerekek futballoztatása is szükséges.
Tudom, hogy nehéz megoldani, hogy három utánpótlás csapat meglegyen, de a negyedosztályban ez már lehet elvárás.
A kérdésre válaszolva, hogy profitál - e belőle, azt gondolom, hogy igen. Akinek van 3  saját utánpótláscsapata, az azt profitálja belőle, hogy magabiztosan tud építkezni.

 


 

Bajzik József ’Hobo’: - U17-ben és U18-ban, ha heti két edzést tartanak 10-14 labdarúgónak, az nem utánpótlásképzés.
Azt gondolom, hogy ez nem jó. Ennek a számnak az emelése, én úgy látom, hogy nem fog tudni színvonalemelkedést hozni, ez megosztja a létszámot. 4-5 év múlva nem tudom elképzelni, hogy erről úgy fogunk majd beszélni, hogy igen ez kellett.
Én ott látom a hibát, hogy össze lett véve az NB3 a megye 1. osztállyal, és megyei első osztályokat mintha félprofi ligákká szeretnék tenni.
Ilyen szintű utánpótlásra kötelezni szerintem nem igazán lehet ezeket az egyesületeket. Meg lesz oldva, mert így vagy úgy ki fognak állni ezek a csapatok, de a felnőttbe kevés játékost fognak adni. Nem lépünk ezzel előre.

Nem a Budapest első osztályú klubokat kell kötelezni a magas számú utánpótláscsapat meglétére. Az utóbbi 10 évbe nem emlékszem arra, hogy NB1-be vittek volna BLSZ1. osztályú klub 22 éven aluli gyerekét.
A különböző akadémiákkal, és nagyobb egyesületekkel esélytelen versenyezni. Ezért fölöslegesnek tartom.

 


 

Boldizsár Imre: - Szükség volt ennek a döntésnek a meghozatalára. Egyetértek azzal, hogy legyen több. Egyesület utánpótlás csapat nélkül csak ideig, óráig tud működni, vagy addig, amíg egy- egy illető révén anyagi bázis áll rendelkezésre.
A törekvéssel egyetértek, viszont szerintem nincsen felkészülve az egyesületeknek nagyon nagy száma erre, nem csak BLASZ- os csapatok nincsenek, magasabb osztályban is vannak olyan egyesületek…
Ha amatőrnek nevezett negyed- ötödosztály nincs erre felkészülve, akkor nem szabadna bevezetni itt. Itt jön be az erkölcs, mert, hogyha meg így bevezetik, akkor megint csak az ügyeskedők járnak jól és maga a labdarúgás nem.

Jelenleg úgy érzem, hogy ez nem jó. Például sok csapat van, amelyiknek saját pályája sincs, nekik ezt még nehezebb megoldani. Vannak olyan egyesületek, akiknek nincsen utánpótlásuk, csak vesznek, mert megtehetik, és ha öt csapat kell majd, azt is megoldják.
Ebből, ebben a formában semmit nem profitál a labdarúgás…
Az egy fontos kérdés, hogy hol és hogyan húzzuk meg a vonalat. A magyar negyedosztályról beszélünk, vagy amatőr 1. osztályról. A kettő nem mindegy.
Attól még játszhasson valaki az amatőr első osztályban, mert nincsen pályája és nincsenek utánpótlás csapatai amatőrként. Akinek meg mindene megvan és odajut, az játsszon a harmad- vagy negyedosztályban, csak ne keverjük össze a kettőt.

 



Maráczi János: - Én is azt gondolom, hogy szükséges, minél több utánpótláscsapatra van szükség, valóban nem mindegy, hogy hogyan.
Erkölcsi kérdés ez is. Egy viziónált példát mondok. Előfordulhat olyan is, hogy valaki 3 edzővel megold egy „utánpótlásbázist” úgy, hogy a szülőknek adja el magát. A szülőknek mond mindenfélét, akik ezért cserébe oda viszik a gyereket és fizetnek. Összeszedik az utánpótlást, beszedik a tagdíjakat, majd ezután kölcsönadják egy másik egyesületnek az UP-csapatokat, mindegy is, hogy milyen az az utánpótlás. Páran kényelmesen megélnek ebből.
Megélhetési edzőkről beszélek. Az ilyen dolgokból például nem lehet profitálni.

 

 


 

Galántai Zsolt: - A 3 kötelező utánpótláscsapat az utánpótlás problémáját nem fogja megoldani. Ha lenne emögött koncepció és tudatosság, akkor akár egyet is lehetne ezzel a döntéssel érteni.

Szabályt kétféleképpen lehet hozni, vagy megnézed, hogy mi van, és arra hozol szabályrendszert, vagy azt mondom, hogy van egy teljesen új dolog, amire hagyok időt, hogy megvalósítsuk.
Ezt én egy életszerűtlen szabálynak tartom, megerőszakolják a klubok saját magukat, belekényszerítik őket erkölcstelen dolgokba. Ez pedig rombolja a futball presztízsét.

 

 

KÖVETKEZIK!

 

Maráczi János: - Hogyan ítélitek meg a budapesti labdarúgás erkölcsi, etikai állapotát, mennyiben befolyásolja a várt fejlődést?

 

 

 

Kategória:

Ez az oldal a jobb böngészési élmény elérése érdekében cookie-kat (süti) használ. Az oldal további böngészésével, illetve az "Elfogad" gomb megnyomásával hozzájárul a cookie-k használatához.