Interjú Lovász Tamás Istvánnal, az MLSZ budapesti igazgatójával

Írta: Pestifoci.hu

   A hosszú téli szünet nekünk is sok mindenre lehetőséget ad. Régi gondolatunk volt már, hogy mintegy közelebb hozzuk olvasóinknak a budapesti amatőr labdarúgás azon szereplőit, akikről eddig keveset írtunk.
Kíváncsiak voltunk azok véleményére, akik mindennapjaikban azért dolgoznak, hogy ez a nagy rendszer jól működjön, hogy a hétvégi több száz mérkőzés zökkenőmentesen menjen le, akik a vitás ügyekben döntéseket hoznak, akik az egyesületek munkáját segítik, érdekeiket képviselik. 

Kíváncsiak voltunk azokra, akik annak szerves részeként összefogják a több ezer budapesti labdarúgó szövetségét.
Egy interjúsorozat első részét olvashatjátok most, amelynek természetesen nem is lehet más az alanya, mint Lovász Tamás István, az MLSZ budapesti igazgatója.
Vele beszélgettünk.

 

   - Hogyan képzelje el a BLSZ-t az, aki még nem járt Önöknél? Kik dolgoznak a szövetségben, és kik azok, akik a döntéseket hozzák?

 

   - 2011. január elsejétől jött egy változás a BLSZ életében, amikor is igazgatóság lettünk az MLSZ égisze alatt. Ennek az egy személyi vezetője az igazgató. Az igazgatóság mellett van egy társadalmi elnökség is, nyilvánvalóan korlátozottabb, tanácsadói, segítői funkcióban. A csapatokat érintő legfontosabb kérdések a bizottságokban (versenyügyi, fegyelmi…) dőlnek el. Ezeknek a testületeknek a tagjai társadalmi munkában látják el a feladatukat. Az alapműködés továbbra is leginkább rajtuk múlik. A döntéseket nem az igazgató hozza, mielőtt bárki ezt gondolná.

A döntéseket a bizottságok hozzák. Az igazgató dolga annak az apparátusnak és hierarchiának az egybetartása, működtetése, amely a budapesti igazgatósághoz tartozik.

Az igazgatóságnak van egy apparátusa, ami 5 főből áll, ők a fizetett alkalmazottjai csak a szövetségnek, akik a hivatali ügyintézést végzik, a technikai személyzetet jelentik. A bizottságok munkáját előkészítik, ellátják a szükséges adminisztratív feladatokat, amelyek annak a 16500 labdarúgónak szükségesek, akik a budapesti labdarúgást hétről-hétre aktívan képviselik. A gazdasági ügyeknek, az átigazolási ügyeknek, a játékvezető küldésnek és időpont módosítási kérelmek vezetésének, ügyviteli szervezésnek egy-egy felelőse van a hivatalban.

 

  - 16500 labdarúgót említett. Mik azok a pozitívumok jelenleg, amiket kiemelne a legkisebbektől a veteránokig?

 

   - A BLSZ még mindig Magyarország legnagyobb területi szövetsége. Az öregfiúk, old boys és veterán bajnokság együttesen majdnem maga akkora, mint egy kisebb megyének a teljes bajnoki rendszere. Én egy komoly erőt látok abban, hogy ez egyben tud maradni és működőképes.
Az előbb külön megemlített bajnokságok kapcsán fontos sikerként értékelem azt, hogy elértük, hogy hivatalos versenynek minősüljenek és így a bennük szereplő csapatok is megkaphatják azt a kilencven százalékos támogatást,
amely jelentősen könnyebbé teszi a versenyeztetési költségeik megfizetését.

 

 Az utánpótlásra rátérve, azt gondolom, hogy a Bozsik programban idén is volt előrelépés, jól szervezetten működik és a résztvevők létszáma is növekszik. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a TAO-pénzek (társasági adókedvezmény) könnyítették az egyesületek helyzetét. Nyilvánvalóan a TAO rendszer arra próbálja sarkallni a csapatokat, hogy minél több utánpótlás korú játékost szerepeltessenek. Elsősorban azok az egyesületek érhetnek el magasabb finanszírozást, amelyeknél az utánpótlás-labdarúgók nagy számban megjelennek.  

 

Büszkék vagyunk a budapesti női bajnokságokra is. Örömteli, hogy egyre többen indítanak női csapatokat.

A 2013-as évben mintegy kísérleti jelleggel elindult az egyetemi futsal bajnokság. Az egyetemisták, a diplomások korábban is jelentős számban voltak jelen a budapesti labdarúgásban, részben ez a főváros adottságain is múlt, múlik. Ez egy jó lehetőség arra, hogy ezt a tradíciót tovább ápoljuk, ha futsalról van szó, akkor is.

 

- Térjünk át a felnőtt nagypályás bajnokságokra. Engem meglepett, hogy a bizottságok vezetőivel és Önnel is gyakorta lehet találkozni a mérkőzéseken. Ez egyfajta alapelv?

 

- Nem feltétlenül. A három kolléganőmtől például nem elvárás, hogy kinn legyen a meccseken, de azt gondolom, hogy ők is nagyon értik és átlátják azt, amik a feladataik szempontjából fontosak. Én úgy érzem, hogy nem tehetem meg, hogy nem megyek ki mérkőzésekre, és a bizottságok vezetői számára is fontos ez. Úgy gondolom, nem csak azért vagyok igazgató, mert ezt tanultam, mert ehhez van diplomám, hanem mert szeretem is azt, amit csinálok. 

Fontosnak tartom, hogy lássam, hogy mi történik kinn élesben. Ezzel persze néha okozok meglepetéseket a játékvezetőknek. Vannak helyek, ahol megfordulok akár csak tíz percekre is magánjellegű ügyeim intézése közben, emellett 1-2 mérkőzést minden hétvégén megnézek. Fontos, hogy ne csak íróasztal mögül lássam azt, hogy mi történik. Régebben edzősködtem is, aki azért a labdarúgásban benne van, az tudja, hogy milyen az, amikor hiányzik a gyepnek az illata, az öltözők hangulata. Amikor kilátogat az ember a mérkőzésekre, akkor érzi azt, hogy labdarúgást irányít.

 

- Nagy átszervezés volt az előző évben. Sokat változtak a BLSZ-s bajnokságok. Mik az első tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

 

- A BLSZ1-es mérkőzések színvonala szerintem kategóriákat emelkedett. Sokkal szervezettebb csapatjáték folyik, az iram is nagyot ugrott. A volt NB3-as csapatok bekerültek ebbe a vérkeringésbe, a BLSZ1-eseink közül pedig a legjobbak maradtak, akik megpróbáltak alkalmazkodni az új helyzethez.
Azt gondolom, hogy le fog tisztulni a Budapest első- és másodosztály. Ki fog derülni, hogy mely csapatok fogják tartósan bírni ezt az ütemet, és kik, azok, akiknek egy osztállyal lejjebb kell majd szerepelniük.

Ma a BLSZ1-ben játszani dicsőség, az már egy komoly fegyvertény. Efelett az osztály felett a korábbi évekkel ellentétben már csak 5 csoport van.
Más már ez a bajnokság, mint volt évekkel ezelőtt, és az egycsoportos BLSZ2-ben is egyre komolyabb teljesítmény szükséges, mint ahogy az alsóbb osztályokra is kihatott valamilyen szinten ez az átszervezés.

A BLSZ3. egy kényes terület, mert sokak szerint problémás az, hogy nehéz feljutni. Tény, mindegyik csoportjában vannak kiemelkedő csapatok, de a létszámot nem igazán lehet megemelni úgy, hogy két csoportos BLSZ2. legyen , azért a másodosztályban komoly utánpótlás elvárások vannak. Ezeket egyelőre ennyi csapat nem tudná teljesíteni.

Budapesten nagyrészt hobbi futball zajlik, amiről nagy tisztelettel kell beszélni, de például baráti társaságoktól nem lehet elvárás az, hogy utánpótláscsapataik is legyenek.

 

- Most van egy BLSZ4-es két csoportos tartalékbajnokság is, ez egy hosszú távú megoldás a második csapatok számára?

 

- Itt jól megmutatkozik az, hogy sok csapat van, és sokan sokfélét szeretnének. Az egyik fele az egyesületeknek azt szeretné, hogy legyenek benne az osztályhierarchiában a második csapatok, léphessenek osztályt, a másik felének ez nem jó, mert nyilván akkor nem játszathatnak mindenkit, akkor szükség van egy korlátozásra, hogy hány játékos léphet pályára az első csapatukból. 

Vegyes itt a kép, nyilván nem egy kategória, egy BLSZ1-es vagy NB3-as csapat második garnitúrája, mint egy BLSZ4-esé, ha így kerülnek egymással szembe, az egyiknek sem jó. Ez a kérdés még nincsen lezárva.

 

   - Azt látjuk, hogy egyre több második csapat van, és egyre több egyesületnél veszik fontolóra, hogy legyen nekik is.
Ennek mit gondol, mi az oka?

 

  - Ebben kettő dolgot látok és értékelek. Vannak olyan csapatok, ahol megnőtt az első garnitúra létszáma, például úgy, hogy ifiből kiöregedett játékosok ott maradnak az egyesületnél. Bővülnek a keretek.
Egy 25-30-as keretet az edzők nem tudnak egyszerre pályára küldeni, és lesznek olyanok, -ha nincs második csapat- akik a kispadra se kerülnének egy hétvégén. Ez az amatőr futballban, ahol tagdíjat fizetnek a játékosok a labdarúgók számára komoly probléma, amit meg kell oldani.

Van egy másik esetet is, -sajnos, vagy nem sajnos - van olyan is, amikor egy társaság focizni szeretne, de nem szeretné körbejárni azt a bürokráciát, amivel egy új egyesület létrehozása jár, ezért inkább betagozódik valahova.

 

   - Beszéljünk egy kicsit a játékvezetésről. Azért voltak olyan hetek, amikor az ősszel nálunk is fő témává vált ez. Mi a véleménye erről?

 

   - A játékvezetés mindig egy gordiuszi csomója a labdarúgásnak. A budapesti játékvezetők átlagéletkora alacsony, nyilvánvalóan az a rutin sokukból hiányzik, ami szükséges ahhoz, hogy mindig a legjobb döntéseket hozzák. El kell fogadni azonban, hogy nekik itt kell felszedniük azt a tapasztalatot, amit mondjuk mások egy 15-20 éves játékosmúlttal szereztek meg. Jó vagy nem jó, ezt el kell fogadni. Ez az MLSZ JB és az UEFA törekvése, hogy a legfelsőbb osztályokban fiatal aktív korú játékvezetők szerepeljenek. Ahhoz, hogy valaki huszonévesen NB1-es meccset vezessen, ahhoz itt kell elkezdenie a pályáját.


   A legnagyobb problémát én ott látom, hogy nagy a lemorzsolódás egy bizonyos kor után. Meg kell akadályozni lehetőleg azt, hogy azok a játékvezetők, akik 25 évesen szembesülnek azzal, hogy belőlük nem lesz magasabb osztályú bíró, azok közül túl sokan végleg abbahagyják. Fontos, hogy legyenek olyan játékvezetőink, akik a fiatal feltörekvők mellett biztosan lehozzák a legnehezebb meccseket is. Azért azt látni kell, hogy BLSZ-meccset nem könnyű vezetni. Könnyebb az NB-ben magabiztosabbnak lenni, ahol van 50-100 rendező. Nem védeni akarom őket, ez a helyzet. Ha a kölcsönös partnerség megvan, ha a csapatok elfogadják, hogy a játékvezető is hibázik, akkor
lehet, hogy mindenki jobban jön ki a mérkőzésekből.

   

   - Sokak szerint jó kezdeményezés volt a BLSZ1-es edzők és a Játékvezető Bizottság vitadélutánja, vagy inkább beszélgetése, amin Ön is részt vett.
Ennek lesz folytatása?

 

   - Szeretném, hogy lehetőleg még a tavaszi rajt előtt, ha van erre mód a BLSZ1-es és a BLSZ2-es edzőkkel ismét egy asztalhoz üljünk.
Ezt a beszélgetést, akkor nem azért hoztuk létre, mert azt gondoltuk, hogy hipp-hopp megoldódnak tőle a problémák. A párbeszéd fontossága a lényeg, az hogy meghallgassuk egymás véleményét.

 

Tags: BLSZ
Kategória:

Ez az oldal a jobb böngészési élmény elérése érdekében cookie-kat (süti) használ. Az oldal további böngészésével, illetve az "Elfogad" gomb megnyomásával hozzájárul a cookie-k használatához.